Az álmok....

Minden ott kezdődött rég, mikor még egészen kicsi volt a leányzó. Történetünk ugyan is arról szól, aki ezt most írja. Valamikor régen, még azt hitte minden tökéletes körülötte, és boldog lehet egész életében. Minden úgy volt, ahogy meg volt írva. A szülei szerették, és mindent megkapott, mégsem volt elkényeztetett. Már egész fiatalon lovagolni járt, és táncolt is. Ingwer igen is jó kislány volt, és mindenben segített a szüleinek. Ám ismeretlenekkel sosem jött ki jól. Még is egy szeretni való kislány volt. Fekete haja, olyan volt, mint a holló szárnya, a bőre, mint a legszebb karamell, és kék szemei gyönyörűen csillogtak. Nagyon értelmes kislány volt, elsőre képes volt felfogni mindent, nem igazán kérdezett vissza soha. Ha valami nem úgy történt ahogy kellett volna, újra próbálkozott. Az iskolában olyan álmokat kergetett, mint még senki más. Mégis annyira összetett, és jó volt, hogy senki nem mondhatta volna meg, hogy milyen vér futkos az ereiben. Ám az álmai, hogy kiváló táncos lesz, és profi zsoké egy napon szerte foszlottak. Hiszen a szüleit kegyetlen módon meggyilkolták. És őt is megtámadták, nem kell mondani mennyire félhetett, ám valaki, aki talán egész életében figyelte, megmentette az életét. Azt viszont sehogy sem akarta elfogadni, hogy a szülei már nem lesznek mellette, ekkor volt tíz éves a kislány. Nem tudta, hogyan dolgozza fel a szörnyű tragédiát, amit akkor megélt. Az idegen magához vette, a kislány pedig tovább élt az álmainak, folytatta az iskolát, és le nem mondott volna semmi pénzért a lovaglásról, és a táncról. Talán ez a két dolog volt ami igazán tartotta benne a lelket. Eleinte nem sokat beszélt a férfivel aki magához vette, ám idő közben egyre több bizalmat táplált iránta, megtalálta vele a közös hangot, és megbízott benne. Mielőtt bekerült a középiskolába mindent megtudott a férfiről, és ő is az "áldozata" lett. Természetesen jó értelemben, ám nem tudta sehogy sem elfogadni, hogy Ő is olyan lett, mint azok akiktől rettegett egész életében. Vámpír lett, de nem akarta felfogni a dolgot. Utálta magát, talán még most is. Hiába elég idős már, még mindig képtelen felfogni, hogy ez megtörtént vele. Ám az iskolát mégsem hagyta abba, továbbra is azzal nyugtatta magát, hogy ezt csak álmodta. Csakhogy egy csapat bulin minden megváltozott, és már rettegett attól, hogy neki ezzel szembesülnie kell. Így a fiú aki tetszett neki, biztosan el fogja lökni magától, hiába a báj, és minden egyéb. Ám újabb csoda folytán mégsem így lett. Viszont az apró balesetet szeretné elfelejteni, amiért magát hibáztatja, hogy Tom vérfarkas lett. Így inkább eltűnt a fiú életéből, és elindult, hogy megkeresse az atyját, hogy még jobban megértse, hogy mi is történt vele. Most már új álmoknak él, és megrögzötten azzal van elfoglalva, hogy kitisztítsa a fejét, hogy semmi ne akadályozhassa meg további terveiben. Amik között az is szerepel, hogy Tommal legyen újra, és felkutassa a szülei gyilkosát. De mindenek előtt tudást kell szereznie Vergiltől, aki igen is elhagyta, és már kezd beleőrülni abba, hogy nem élhet normális életet. Hiszen ezt fenekestül felfordították azok akikben bízott, és meg akart nekik felelni. Így jutott el Mystic Shadowba, az évek alatt pedig megkeményítette a szívét, hogy többé ne törjék össze. Már nem bírna ki több csalódást, és bántást.

//Folyt köv.//