Figyelem!
Még várunk 5 regisztrált és előtörténttel rendelkező boszorkányt és egy új faj lesz elérhető!Zenedoboz
Admin zenedobozkája:
Nayade zenedobozkája:
Statistics
Összesen 36 regisztrált felhasználónk van.Legújabb felhasználó: darlakvcs
Jelenleg összesen 532 hozzászólás olvasható. in 188 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 43 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 43 vendég Nincs
A legtöbb felhasználó (54 fő) Pént. Okt. 18, 2024 10:18 am-kor volt itt.
Legutóbbi témák
Facebook-os oldalunk
Cole Khan
2 posters
1 / 1 oldal
Cole Khan
Név: Cole Khan
Becenév: "Ká"
Kor: 25 éves (5 éve vámpír, így még mindig 20-nak néz ki)
Nem: Férfi
Faj: "Fiatal" vámpír
Holdkő ékszer: egy arany pecsétgyűrű kígyómintával, melynek a szeme helyén vannak a holdkődarabok.
Jellem: Imádja a jó bulikat, de ha teheti elvonul és fényképez vagy motorozik. Nagyon szeret sportolni és bár már nincs szükségem rá azért gyakran úgy csinál, mintha... Harsány, feltűnő, imád középpontba lenni, ha csendben van, biztos rosszban töri a fejét. Nem szereti kimutatni az érzelmeim, még ha kedveli az illetőt akkor is sokszor bunkó. Nagyon kíváncsi típus, aki előbb beszél/cselekszik, mint gondolkozik.
Kinézet: 180 cm magas, kidolgozott, izmos testalkatú; természetes, világosbarna bőr; haja középhosszú, gesztenyebarna; szeme zöldes-barna árnyalatú.
Lezser, sportos ruházat híve és csak, ha nagyon muszáj akkor öltözöm ki. Szereti, ha mindig jól néz ki, de csak a természetes kereteken bévül.
Képesség: Víz és pára manipuláció (hidrokinézis): képes vizet fakasztani és irányítani. Idővel, ha erősödik kriokinézis is tud majd alkalmazni, azaz képes csökkenteni a környezete hőmérsékletét, esetenként jég-struktúrákat létrehozni.
Előtörténet:
Múlt:
Chicagoban születtem, vagyis más néven a Szelek városában. Sokaknak túl huzatos lehet, de aki imád a park harmatos füvén vagy a Michigan-tó partjánál sárkányt eregetni, az kedvelni fogja. Chicago volt az otthona a XX. század egyik legmeghatározóbb modernista művészeti irányzatának, a Bauhausnak. Olyan művészek éltek és alkottak itt, mint Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László vagy épp Ernest Hemingway, Walt Disney, Eddie Vedder, kiknek a sorába talán egyszer én is bekerülhettem volna.
Chicago a világ egyik építészeti központja, itt építették fel a világ első felhőkarcolóját, melynek hatására indult hódító útjára a magasépítészet. Ha a felhőkarcolók nem is, de a régi, mívesen kidolgozott házak mindig nagy csodálatot váltottak ki belőlem.
Nagyon szerettem ott élni, mert minden napra tartogatott új dolgokat ez a város. A barátaimmal gyakran fedeztünk fel klassz Jazz, R&B, Hip-Hop, Rock & Alternatív klubokat. Sőt, ha már itt tartunk nem egy film is készült a környékünkön, ami szintén nagy élmény volt. Bár nem mondhatnám, hogy a sztárok miatt, inkább a filmkészítés misztikus világa vonzott, és imádtam lencsevégre kapni az embereket.
A suliban a foci kapitánya rang mellett, jártam a fényképész szakköre is, ami nagyképűség nélkül állíthatom, így a suli legközkedveltebb szakköre lett. Habzsoltam a csajokat. Fogalmam sincs miért, de buktak a kedvesnek nem épp mondható stílusomra. Egy bulin összejöttem egy vad csajjal. Dögös és szenvedélyes kis fruska volt, aki azonnal rátért a lényegre. Rávett, hogy menjek el vele és én hülye, persze követtem.
A lakásán aztán nem pont azt kaptam amit vártam. Rám vetette magát, és most szó szerin szívta a csaj a vérem. Egy nem épp pillesúlyú és izomzatú sportoló vagyok, de nem volt esélyem. A vérveszteség kábulata legyengített, de, hogy addig játszhasson velem, amíg kedve szottyan táplált a vérével, így időnként magamhoz tértem. Nem tudom mennyi ideig ment ez így. Talán 3 nap, talán 3 hét... de egy alkalommal több vámpírvért ittam, és erőre kaptam. Vártam, hogy eljöjjön az alkalmas idő, majd mikor a nap első sugarai megjelentek a horizonton a lány eltűnt. Csúszva-mászva, remegő végtagokkal küzdöttem ki magam az épületből. A járókelők részeg csövesnek nézhettek, eszük ágában se volt segíteni rajtam. Lebotorkáltam a metróba és már kezdtem reménykedni, hogy vége a rémálomnak, mikor két afroamerikai kiakart rabolni. Hiába mondtam, hogy nincs semmim, nem hittek nekem. Végül hat késszúrással a hideg márványpadlón, a véremben fekve hagytak ott...
...A hullaházban ébredtem. Sosem voltam ijedős fajta, de ami velem történt, felért egy horror sztorival. Gyenge voltam, kimerült és kibaszott éhes. Ínycsiklandó illatot éreztem az egyik asztal felől, amin egy friss holtest feküdt. Annyira ki voltam, hogy nem is jutott eszembe hogy kannibál lennék, vagy csak szimplán gusztustalan a dolog, csak lehajoltam és megnyaltam a nyitott, véres mellkast. Ekkor lépett be a boncnok. Mielőtt sikított volna eltörtem a nyakát és beleharaptam. Attól a pillanattól tudom mi vagyok, vámpír. Az ember azt hinné csupa móka a halhatatlanság, de mikor fogalmad sincs a szabályokról, akkor szívás az egész. A nap lemarta a bőröm. Csatornákban húztam meg magam, és patkányokon tengődtem. Talán egy hete hogy a halhatatlanok táborába léptem, mikor elfogyott az összes önuralmam és képtelen voltam ellenállni a vadászat hívó szavának. Már ki is néztem az áldozatot, de mielőtt rávethettem volna magam valaki elkapott. Ő volt Matt, egy másik vámpír. Nem hagyta, hogy embert öljek, mert szerinte a döglött, vér nélküli állattetemek is elég feltűnőek. Lassan, de beláttam, hogy igaza van. Velem maradt, tanított. És bár szerinte ő is fiatal az 50 évével, nálam mégis sokkal többet tudott. Közel egy évig vigyázott rám. Végül híreket kapott és közölte, tovább kell állnia, folytatnia kell a vámpír vadászatát. Jó barátok lettünk, talán mondhatom, hogy testvérek, de én még nem voltam kész elmenni, így elváltak az útjaink. Matt megajándékozott egy kígyó mintájú, holdkövet tartalmazó gyűrűvel. Azért pont a hüllő, mert "Ká"-nak hív, mint a Dzsungelkönyvében a kígyót.
Még egy ideig a városban maradta, majd gondoltam egyet, szereztem egy motort, egy fényképezőgépet és elindultam, hogy megnézem azokat a tájakat, ahova emberként nem jutottam el. Utazgattam, élveztem a szabad életet, de mintha valami hiányzott volna, de nem tudtam, hogy mi...
Napjainkban:
Épp a Grand canyon azon csodáit örökítettem meg, amik emberi szem elől rejtve vannak, mikor jött egy kódolt üzenetem.
~Jah, Matt-nek üldözési mániája van!
Amint elolvastam rájöttem mi hiányzott. Egyedül éreztem magam. Döntöttem. Több sem kellett, fogtam a cókmókomat és elindultam, hogy megkeressek a barátom. Így indultam útnak Mystic Shadow városa felé.
Jövő:
Kiélvezni a létének minden pillanatát!
Cole Khan- Newbie
- Hozzászólások száma : 1
Pontok : 2
Szerepjáték tetszés : 0
Join date : 2010. Aug. 21.
Tartózkodási hely : most épp a haveromnál Matt-nél, míg meg nem unom...
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|
Szomb. Okt. 08, 2011 1:59 pm by Vendég
» Dumbledore Serege FRPG (Új banner)
Kedd Júl. 19, 2011 5:47 pm by Vendég
» • • Roxfort
Szomb. Júl. 16, 2011 8:50 pm by Vendég
» Blade Of Dawn
Vas. Júl. 10, 2011 4:13 pm by Vendég
» Vergil szobája
Szomb. Júl. 09, 2011 4:51 pm by Vergil
» Vergil dolgozó szobája
Szomb. Júl. 09, 2011 4:40 pm by Vergil
» Barbara Osmer előtörténete
Kedd Júl. 05, 2011 6:30 pm by Vendég
» Boszorkányok
Kedd Júl. 05, 2011 11:26 am by Vendég
» Előtörténet minta boszorkányoknak (Nevetek helye)
Kedd Júl. 05, 2011 11:25 am by Vendég